Amikor a testvérek összekapnak - élménybeszámoló
Amikor a testvérek összekapnak - élménybeszámoló
Az én két kisfiam között alig két év van, és bár imádják egymást, nap mint nap összekapnak valamin. Hol azon, ki melyik pohárból ihat, hol azon, ki léphet be előbb a fürdőszobába. Eleinte azt gondoltam, ez természetes része a testvérkapcsolatnak – és persze az is –, de egy idő után úgy éreztem, elakadtunk. Én is egyre feszültebb lettem, ők pedig egyre dühösebben reagáltak egymásra. Valahol elveszett a megértés, és ezzel együtt az a biztonságos közeg is, amit itthon szerettem volna megteremteni nekik.
Ekkor találkoztam a FEELZ érzelmi intelligencia fejlesztő kártyajátékkal, és bevallom, először kicsit szkeptikus voltam. Egy kártyajáték majd pont a testvérviszályainkon fog segíteni? Aztán kipróbáltuk… és már az első alkalom után tudtam: ez valami más.
A testvérek közötti konfliktusok mögött mindig van egy érzés
Sokáig csak a viselkedést láttam. A kiabálást. A “nem játszom veled többet!” mondatokat. De a FEELZ játék során rájöttem, hogy a gyerekeim valójában nem “rosszak” vagy “önzők”, csak nem tudják még jól megfogalmazni, amit éreznek. Féltékenyek, csalódottak, vagy egyszerűen csak fáradtak, és még nem tudják, hogyan kezeljék ezeket az érzéseket.
A kártyák abban segítettek, hogy ne csak a viselkedésről beszéljünk, hanem az érzések mögé nézzünk. Elővettünk egy-egy kártyát, és megkérdeztem tőlük: “Voltál már így ma? Mikor érezted ezt?” Néha csak bólogattak. Máskor hosszasan meséltek.
A FEELZ játék közelebb hozott bennünket egymáshoz
Ahogy egyre többet játszottunk vele, azt vettem észre, hogy a gyerekeim egyre tudatosabban kezdték megnevezni, mit éreznek. Már nem csak az volt, hogy “utállak!”, hanem: “Most dühös vagyok, mert elvetted a játékomat.” Ez pedig hatalmas előrelépés volt. Mert így már tudtunk róla beszélni, tudtunk rajta segíteni. És ami a legmeglepőbb: egymás érzéseit is jobban kezdték tiszteletben tartani.
Volt egy este, amikor a nagyobbik fiam odafordult a kicsihez, és azt mondta: “Látom, most szomorú vagy. Sajnálom, hogy nem osztottam meg veled a legót.” Ott, abban a pillanatban tudtam, hogy ez a játék nemcsak egy jó eszköz, hanem egy kapu egy empatikusabb, érzelmileg nyitottabb világ felé.
Nem csodafegyver, de valódi segítség
Nem mondom, hogy azóta nincsenek viták. Persze, hogy vannak. De már nem érzem magam tehetetlennek. A FEELZ segített nekünk érzelmeket tanulni együtt, játékosan, biztonságban. Nekem is adott egy új nyelvet, amin keresztül közelebb kerülhetek hozzájuk. És ők is bátrabban, nyitottabban fordulnak felém és egymás felé is.
Mit adott nekünk a FEELZ játék a testvérkapcsolatokban?
-
Segített szavakat adni az érzésekhez
-
Könnyebbé tette az őszinte beszélgetéseket
-
Csökkentette a feszültséget és az indulatos reakciókat
-
Erősítette az empátiát egymás iránt
-
Megmutatta, hogy az érzések rendben vannak – és kezelhetők
Egy kis lépés a játék, egy nagy lépés a családi harmónia felé
Anyaként nem mindig tudjuk, mit mondjunk egy veszekedés után. Néha mi is túl fáradtak vagyunk, néha nem is értjük, mi váltotta ki az egészet. De a FEELZ segít abban, hogy ne hibáztatással vagy kioktatással reagáljunk, hanem kapcsolódással.
És talán ez a legfontosabb, amit adhatunk a gyerekeinknek.
A stabil érzelmi alapok megteremtése gyermekkorban
A stabil érzelmi alapok megteremtése gyermekkorban
Amikor a gyermekek fejlődéséről beszélünk, gyakran a tanulásra, mozgásfejlődésre vagy a beszédkészségre gondolunk először. De legalább ilyen fontos, sőt, talán még fontosabb az érzelmi fejlődésük. Ez az a láthatatlan alap, amely meghatározza, hogyan érzik magukat önmagukkal kapcsolatban, hogyan kötődnek másokhoz, miként kezelik a stresszt és a konfliktusokat, és hogyan tanulnak a világról.
Az érzelmi fejlődés során a gyermek megtanulja felismerni és kifejezni az érzéseit, kezelni a nehézségeket, valamint empátiával fordulni mások felé. Ez a folyamat már a születés pillanatában elkezdődik, és folyamatosan formálódik a szülők, pedagógusok és más fontos felnőttek segítségével.
Az érzelmi fejlődés útja – szakaszok a gyermekkortól a kamaszkorig
A gyermekek érzelmi fejlődése nem egy egyenes vonal, inkább hullámzó utazás, amely során különböző életszakaszokban más-más kihívásokkal találkoznak.
Csecsemőkor: bizalom alapjai (0–1 év)
Ebben az időszakban a baba azt tanulja meg, hogy biztonságban van-e a világban. Ha a szülők válaszolnak az igényeire – szeretettel, figyelemmel, gondoskodással –, kialakul a bizalom érzése. Ez lesz az érzelmi stabilitás alapja.
Kisgyermekkor: önállóság próbái (1–3 év)
A „majd én!” korszakában a gyerekek szeretnének felfedezni, dönteni, kipróbálni dolgokat. A szülői bátorítás és elfogadás ebben a szakaszban elengedhetetlen, hogy fejlődjön az önbizalmuk, és ne váltsák fel azt a szégyen és kétely érzései.
Óvodáskor: kezdeményezés és kíváncsiság (3–6 év)
A gyerekek ebben az időszakban kérdeznek, játszanak, próbálgatják a határaikat. Fontos, hogy ebben ne bűntudatot keltsünk bennük a hibázás miatt, hanem támogassuk őket abban, hogy kezdeményezzenek és bátran fedezzék fel a világot.
Kisiskoláskor: teljesítmény és önértékelés (6–12 év)
Az iskolás évek során a gyermek egyre inkább külső visszajelzések alapján értékeli önmagát. A megfelelő támogatás, elismerés és bátorítás segít abban, hogy kompetensnek és értékesnek érezze magát – ez erősíti az önértékelést és motiválja a tanulásban.
Serdülőkor: identitás keresése (12–18 év)
A kamaszkor az önismeret mélyülésének időszaka. A fiatalok keresik önmagukat, az értékeiket, céljaikat. Ez gyakran hozhat zavart vagy bizonytalanságot, de egy szeretetteljes és elfogadó közeg hatalmas támaszt nyújthat az identitás kialakításához.
Miért számít mindez?
Az érzelmileg fejlett gyermekek:
-
jobban értik saját és mások érzéseit,
-
könnyebben teremtenek kapcsolatokat,
-
hatékonyabban kezelik a stresszt és a konfliktusokat,
-
empatikusabbak,
-
és egészséges önbecsüléssel rendelkeznek.
Ezek mind olyan alapok, amelyek nemcsak a gyermekkort, hanem a felnőttkort is pozitívan meghatározzák.
Hogyan támogathatjuk őket ebben a fejlődésben?
Szülőként, nevelőként vagy akár pedagógusként rengeteget tehetünk a gyermekek érzelmi fejlődéséért:
-
Hallgassuk meg őket, és vegyük komolyan az érzéseiket. Egy-egy dühkitörés vagy szomorúság mögött mindig van egy üzenet. Fontos, hogy ne bagatellizáljuk, hanem segítsünk nekik megnevezni, megérteni, és egészséges módon kifejezni az érzelmeiket.
-
Adjunk valódi, őszinte dicséretet. Nem csak az eredményekért, hanem a próbálkozásért, kitartásért is. Ez segíti az önbizalom és a belső motiváció kialakulását.
-
Tanítsunk érzelemszabályozási technikákat. Együtt is gyakorolhatjuk: mély levegővétel, rajzolás, séta, zenehallgatás – bármelyik lehet hatékony egy gyermek számára.
-
Modellezzük a pozitív kapcsolódásokat. Ha mi is empátiával, tisztelettel fordulunk másokhoz, a gyerekeink ezt természetesnek veszik és követik.
-
Hozzunk létre biztonságos, kiszámítható környezetet. A szeretet, az odafigyelés, a következetesség mind-mind olyan védőfaktorok, amelyek segítik a gyermeket érzelmileg stabil, boldog felnőtté válni.
Egy kis plusz támogatás sosem árt
Az érzelmi fejlődés támogatása nem mindig könnyű, de szerencsére léteznek olyan eszközök, amelyek játékosan segítenek ebben. A FEELZ érzelmi intelligencia kártyajáték például kiváló lehetőség arra, hogy közös beszélgetéseket indítsunk érzésekről, helyzetekről, empátiáról.
Ha elakadnál, ne feledd: minden kérdés, minden odafigyelés, minden szeretetteljes gesztus számít. Mert a gyermekek érzelmi fejlődése nemcsak róluk szól, hanem arról a jövőről is, amit együtt építünk.
Szeretnéd megvásárolni a FEELZ Kártyajátékot? Kattints IDE, tedd a kosárba és már csomagoljuk is neked!
Hogyan lehet játszani a FEELZ kártyajátékkal?
Hogyan lehet játszani a FEELZ kártyajátékkal?
A FEELZ kártyajáték alapvetően egy szülő-gyerek kommunikációs, beszélgetős kártyapakli, amivel kötetlenül, saját kedvetek szerint játszhattok. Itt nem kell pontokat gyűjteni, nincs nyertes és vesztes, az őszinte beszélgetés és a közös időtöltés élteti a játékot. Természetesen, adunk nektek néhány segítséget, hogy mégis hogyan induljatok el először a szülő-gyerek beszélgetésekben, később pedig ti is kialakíthattok magatoknak egy saját játékmenetet.
Milyen napod volt? játékmód
Ebben a verzióban kiteríthetjük a teljes kártyapaklit és a napi történéseket átbeszélve közösen válogathatjuk, hogy milyen érzésekkel, szituációkkal találkoztunk a nap folyamán. Ha például a gyerek arról mesél, hogy az óvodában a többiek elvették tőle a játékokat és csúnyán bántak vele, akkor ehhez kikereshetjük az Erőszakosság kártyát. De ha utána a napi eseményeket az követte, hogy az óvónéni megvígasztalta, megölelte és segített neki megnyugodni, akkor az Erőszakosság kártyára helyezzük rá a Gondoskodás kártyát (vagy azt, ami eszünkbe jut, amit érzünk ennek kapcsán). Reggeltől-estig végigbeszélhetjük, hogy mi is történt a gyerekkel, így a nap végéhez érve kapunk egy teljes napos érzelmi idővonalat is. Hagyjuk, hogy a napi történésekhez a gyerek saját maga válasszon érzelemkártyát! Ha szükséges, kérdésekkel segítsük őt, ebben használhatóak a pakliban található kérdéskártyák is.
Konfliktuskezelés és megoldáskeresés
A FEELZ kártyajátékot akkor is használhatjuk, ha egy adott konfliktust szeretnék rendezni a gyerek életében. Ebben az esetben hagyjuk, hogy ő elmesélje mit érez, majd válasszuk ki az általa körülírt érzelemhez tartozó kártyát. A beszélgetés során rávilágíthatunk, hogy a másik fél (például kis barátja, testvére, anya-apa, bárki, akivel a konfliktusa fennáll), mit érezhet. Ezzel a módszerrel segítünk bemutatni minden nézőpontot, így a gyerek könnyebben megérti a másik fél álláspontját. Bátran használjuk a kérdés és a karakterkártyákat egyaránt, hogy alaposabb képet fessünk le és át tudjuk beszélni a konfliktust! Kérdezzük ki a gyereket, mit javasolna másnak, mint megoldás?
Asszociációs beszélgetés
Nem szükséges persze semmilyen konfliktusnak lennie ahhoz, hogy hasznos, élvezetes és nem utolsó sorban fejlesztő legyen a gyereknek az, ha a szülővel beszélgetve felfedezheti az érzéseit. A játék során az egyik legizgalmasabb pont, hogy egy adott érzelemhez ki-mit társít, mit jelent például a türelem anyának, apának, a gyereknek, stb. A paklit elővéve közösen nézegethetjük az egyedi rajzokat, átbeszélhetjük, hogy kinek-mi jut róla eszébe, esetleg mi tetszik vagy nem tetszik. Már naponta egy érzelem átbeszélése is növeli a gyerekekben azt a biztonságot és stabilitást, ami a szülő-gyerek közötti kapcsolat alapját képzi. Legyünk őszinték! Nem minden érzelem pozitív, de ezt is meg kell tapasztalnia a gyereknek. Ha azt mutatjuk, hogy a szülők nem lehetnek dühösek, magányosak vagy éppen szorongóak, akkor azzal nem mutatunk megoldásra mintát a gyereknek, így természetes, hogy belőle kétségbeesést és bizonyalanságot vált majd ki, ha találkozik ezekkel az érzelmekkel az életében. Játsszunk “mi jut eszedbe erről?” játékot és fedezzük fel együtt az érzéseinket!
A fentiek is mutatják, hogy a FEELZ nagyon sokrétű és a felhasználásának csupán a képzeletünk szab határt. Éppen ezért nem szerettük volna mi sem szigorú (játék)szabályok közé szorítani, nincs jó válasz vagy helyes érzés egy helyzetben. A legfontosabb, hogy a gyerekekkel közösen megtanuljuk ezeket az érzelmeket, hangulatokat felismerni, értelmezni és megfelelően kezelni, reagálni rájuk. Így sikerül egy biztonságos környezetet teremtenünk, ahol szabadon lehet megélni minden örömöt és nehézséget egyaránt.
Kíváncsiak vagyunk, hogy nektek mi válik be! Akár a fenti módszerek közül választotok magatoknak játékmódot, akár újat találtok ki, örülünk, ha megosztjátok velünk a tapasztalataitokat! Ha van kedvetek hozzá, osszátok meg a közösségi oldalakon a véleményeteket a FEELZ-ről, ehhez ne felejtsétek használni a #feelzkartyajatek hashtag-et vagy írjatok nekünk reakciót, véleményt a játékról a hello@feelz.hu email címre!
Jó játékot, jó beszélgetést, jó érzelmi kalandozást kívánunk nektek!
Bizalomépítés szülő és gyerek között
Bizalomépítés szülő és gyerek között
A szülő-gyerek kapcsolat alapvető jelentőséggel bír a gyermek egészséges fejlődése és boldog jövője szempontjából. A kapcsolatépítés nem mindig könnyű feladat és sokszor felmerülhetnek kihívások. A bizalom kiépítése azonban kulcsfontosságú az erős és harmonikus kapcsolat kialakításához. Ebben a cikkben felfedezzük a bizalom jelentőségét a szülő és gyermek között, és megosztunk néhány hasznos tippet a bizalom erősítéséhez.
A bizalom alapvető építőkövei közé tartozik az őszinteség és az elfogadás. Fontos, hogy a szülők és gyermekek őszintén kommunikáljanak egymással és tiszteletben tartsák egymás érzéseit és gondolatait. Az őszinte kommunikáció lehetővé teszi, hogy mindkét fél megérthesse egymást és építsenek egy olyan kapcsolatot, amelyben nyíltan megoszthatják egymással örömeiket, aggodalmaikat és félelmeiket.
Az elfogadás is alapvető fontosságú a bizalom kiépítésében. A szülőknek és gyermekeknek meg kell érteniük, hogy senki sem tökéletes és mindenki hibázhat. Bizony, még anya és apa is. Az elfogadás segít a gyermeknek abban, hogy biztonságban érezze magát a szülő jelenlétében és bízzon abban, hogy a szülő mindig szeretetteljesen és megértéssel fogadja el.
A konzisztencia és következetesség is kiemelt szerepet játszik a bizalom építésében. A szülőknek következetesnek kell lenniük a határokkal, elvárásokkal és szabályokkal kapcsolatban. Ez segít a gyermeknek abban, hogy megtanulja, mire számíthat és megalapozza a bizalmat a szülői irányítás iránt.
Az idő és a jelenlét szintén fontos tényezők a bizalom erősítésében. A minőségi időtöltés és a figyelem megosztása a gyermekkel lehetővé teszi számára, hogy értékelje a szülő jelenlétét és támogatását. Hallgassunk figyelmesen a gyermekre és adjunk neki lehetőséget arra, hogy kifejezze érzéseit, gondolatait. A mély figyelem jelzi a gyermeknek, hogy fontos nekünk, és megerősíti a köztünk lévő bizalmat. Az együttműködés és társas készségek fejlesztése is hozzájárulhat a bizalom erősítéséhez. A gyermek bevonása a közös tevékenységekbe, projektekbe és döntésekbe segít abban, hogy érezze, a véleménye fontos, és képes cselekedni. Az együttműködés megerősíti a kapcsolatot és növeli a kölcsönös bizalmat.
Végül, ne feledjük a pozitív megerősítést! Az elismerés, dicséret és megerősítés határozottan segíti a bizalom építését. Jutalmazzuk a gyermeket az erőfeszítéseiért, támogassuk és bátorítsuk őket, és mutassunk példát arra, hogy megbízunk bennük. A bizalom szülő és gyerek között alapvető fontosságú az egészséges és kiegyensúlyozott kapcsolat kialakításához. Az őszinteség, az elfogadás, a konzisztencia, az idő és a jelenlét, az együttműködés és a pozitív megerősítés mind olyan tényezők, amelyek segítenek erősíteni ezt a kapcsolatot. Bátran alkalmazzuk ezeket a gyakorlatokat a mindennapi életünkben és látni fogjuk, hogy a bizalom és a kötődés mélyebbé válik.
Reméljük, hogy ez a cikk segítette a szülőket és gyermekeket abban, hogy jobban megértsék a bizalom szerepét és azokat a lépéseket, amelyekkel erősíthetik ezt a fontos köteléket. A bizalom kiépítése időt és elkötelezettséget igényel, de a végén gazdag és kiegyensúlyozott kapcsolatot eredményez, amely hosszú távon előnyös mind a szülők, mind pedig a gyermekek számára.
Használjátok az őszinte beszélgetésekhez a FEELZ kártyajátékot! Jó játékot, jó beszélgetést, jó érzelmi kalandozást kívánunk nektek!
Az intelligencia és a korai szókincsfejlesztés kapcsolata gyerekkorban
Az intelligencia és a korai szókincsfejlesztés kapcsolata gyerekkorban
A korai gyermekkor kiemelt időszak a kognitív és nyelvi fejlődés szempontjából. Ebben az időszakban a gyerekek olyan nyelvi készségeket sajátítanak el, amelyek az akadémiai sikerük alapját képezik. Az egyik érdekes tényező a nyelvi fejlődés terén az intelligencia és a korai szókincsfejlesztés közötti kapcsolat. Nézzük meg az intelligencia és a szókincsfejlődés közötti összefüggést kisgyermekek esetében, kiemelve a kutatási eredményeket és a szülők, valamint a pedagógusok számára adódó következményeket.
Az intelligencia szerepe a szókincsfejlődésben
Az intelligencia meghatározó szerepet játszik abban, hogy a gyermek mennyire képes elsajátítani és bővíteni a szókincsét. Több tanulmány is kimutatta, hogy pozitív korreláció van az intelligencia és a szókincs mérete között a gyerekek körében. Az intelligens gyerekek általában gyorsabban sajátítanak el új szavakat, jobban megőrzik a memóriájukban és fejlettebb nyelvi készségekkel rendelkeznek a kevésbé intelligens kortársaikhoz képest.
Nyelvi tanulás és kognitív képességek
A nyelvi tanulás számos kognitív folyamatot igényel, ideértve a figyelmet, a memóriát és a problémamegoldást. Az intelligens gyerekek általában kiemelkednek ezekben a kognitív képességekben, ami segíti a nyelvtanulásukat is. Fejlett kognitív készségeik lehetővé teszik számukra, hogy feldolgozzák és megértsék a bonyolult nyelvi szerkezeteket, kapcsolatokat teremtsenek a szavak és fogalmak között és részt vegyenek magasabb szintű nyelvhasználatban.
Környezeti tényezők
Bár az intelligencia fontos szerepet játszik a szókincsfejlődésben, fontos figyelembe venni a környezeti tényezők hatását is. A gyerekek otthon és társas környezetben kapott nyelvi impulzusok minősége és mennyisége jelentősen befolyásolja szókincsük növekedését. Azok a gyerekek, akik gazdag és ösztönző nyelvi környezetben nevelkednek, ahol beszélgetésekre kerül sor, és széles szókincsükkel találkoznak, nagyobb szókincset alakítanak ki függetlenül az intelligenciaszintjüktől.
Az intelligencia és a szókincsfejlődés közötti összefüggés felismerése kiemeli a korai intervenció jelentőségét. A szülők és pedagógusok aktívan támogathatják a gyerekek szókincsének növekedését, létrehozva nyelvben gazdag környezetet, lehetőséget teremtve értelmes interakciókra és különböző szavakkal való találkozást biztosítva olvasáson, mesélésen és érdekes tevékenységeken keresztül.
A kisgyermekek szókincsfejlődésének támogatása érdekében fontoljuk meg az alábbi stratégiákat: Rendszeresen olvassunk a gyermekünknek, sokféle könyvet és szókincset bemutatva neki. Folytassunk olyan beszélgetéseket, amelyek aktív hallgatásra ösztönzik a gyermeket és bátorítják őt, hogy fejezze ki magát. Használjunk leíró nyelvet, amikor beszélünk a gyermekkel, mutassunk rá tárgyakra, cselekvésekre és érzelmekre. Játsszunk szójátékokat, és vegyünk részt olyan tevékenységekben, amelyek bővítik a gyermek szókincsét, például tárgyak azonosítása, színek nevezése és környezetük leírása. Bátorítsuk a kíváncsiságot és az felfedezést, mivel ez serkenti a nyelvi fejlődést és a szókincs növekedését.
Az intelligencia és a korai szókincsfejlesztés kapcsolata izgalmas kutatási terület. Bár az intelligencia hozzájárul a gyermek szókincsének elsajátításához és bővítéséhez, fontos szerepet játszanak a környezeti tényezők és a korai intervenció is a nyelvi fejlődés elősegítésében. A nyelvben gazdag környezet megteremtése és a gyermeket értelmes interakciókba bevonása lehetővé teszi a szókincsfejlődés támogatását, függetlenül az intelligenciaszinttől. A kapcsolat megértése lehetővé teszi, hogy optimalizáljuk a gyermek nyelvi potenciálját, és rávezessük őket az akadémiai siker és az élethosszig tartó tanulás útjára.
Jó játékot, jó beszélgetést, jó érzelmi kalandozást kívánunk nektek!
Az empátia fejlődése gyermekkorban
Az empátia fejlődése gyermekkorban
Az empátia az a képesség, amelynek segítségével az ember megérti és megosztja egy másik személy érzelmeit. Ez egy alapvető tulajdonság, amely segít az embereknek építő jellegű kapcsolatokat kialakítani és társadalmi interakciókat kezelni. Az empátia fejlesztése különösen fontos a gyermekkorban, mivel ez az alapja a pozitív kapcsolatoknak és az érzelmi intelligenciának. Ebben a cikkben megbeszéljük az empátia fontosságát a gyermekkorban, és azt, hogy a szülők és a gondozók hogyan segíthetik a gyermekeket ebben az alapvető készség fejlesztésében.
Az empátia fejlesztése korán kezdődik az életben. A hat hónapos csecsemők már képesek felismerni és reagálni mások érzelmeire. Azonban a kisgyermekkorban kezdik elérni és megérteni azt a szintet, hogy megértik, másoknak is vannak érzéseik és szükségleteik, amelyek eltérőek lehetnek sajátjuktól. Ez az értés adja meg az alapot az empátia fejlődéséhez, amely egészen a gyermek- és kamaszkor végéig tart.
Az empátia egy alapvető tulajdonság a szociális és érzelmi fejlődéshez. Segít a gyerekeknek megérteni és kapcsolatot teremteni másokkal, hatékonyan kommunikálni és pozitív kapcsolatokat építeni. Az empátiát fejlesztő gyerekek nagyobb valószínűséggel mutatnak proszociális viselkedést, mint például az osztozkodás, együttműködés és mások segítése. Az empátia elősegíti az érzelmi szabályozást is, amely kulcsfontosságú a stressz kezelésében és az előttünk álló kihívások kezelésében.
A szülők és a gondozók kulcsszerepet játszanak az empátia fejlesztésében. Íme néhány stratégia, amely segíthet:
- Az empátia modellje: A gyerekek a környezetükben lévő felnőttektől tanulnak. Ha a szülők és gondviselők modellként mutatják az empátiát, akkor a gyerekek nagyobb eséllyel fejlesztik ki ezt a készséget. Használjunk olyan nyelvezetet, amely tükrözi a mások érzéseinek megértését, mutassunk aggódást mások iránt, és kínáljunk segítséget, támogatást, amikor szükséges.
- Aktív hallgatás gyakorlása: Bátorítsuk a gyerekeket, hogy fejezzék ki az érzéseiket és aggodalmaikat, és figyeljünk aktívan, amikor ezt teszik. Kérdezzünk, fogalmazzuk újra, amit mondtak, hogy megmutassuk, megértettük, és érvényesítsük az érzéseiket. Ha a gyerekek hallottak és megértettek, nagyobb valószínűséggel fejlesztik ki az empátiát mások iránt.
- Könyvek olvasása: A változatos karakterekkel és történetekkel rendelkező könyvek segíthetnek a gyerekeknek megérteni és kapcsolódni másokhoz, akiknek eltérő élményei és érzései lehetnek. Beszéljük meg a karakterek érzéseit és nézőpontjait a gyerekkel, és kérdezzük meg, hogyan éreznék magukat hasonló helyzetben.
- Perspektívaváltás bátorítása: Bátorítsuk a gyerekeket, hogy vegyék figyelembe mások nézőpontjait és érzéseit. Kérdezzünk olyan kérdéseket, mint “Hogyan gondolod, hogy érzi magát?” vagy “Miért gondolod, hogy ezt tette?”. Ez segíti a gyerekeket abban, hogy megértsék, hogy mindenkinek saját gondolatai, érzelmei és motivációi vannak.
- Pozitív kapcsolatok erősítése: Bátorítsuk a gyerekeket, hogy alakítsanak ki pozitív kapcsolatokat társaikkal és felnőttekkel. A barátságok segítenek a gyerekeknek kommunikálni, megosztani és együttműködni. A pozitív kapcsolatok biztonságos és támogató környezetet biztosítanak a gyerekek számára, hogy gyakorolják az empátiát és az érzelmi szabályozást.
Összefoglalva, az empátia kritikus készség, amely segít a gyerekeknek egészséges társadalmi és érzelmi kapcsolatokat kialakítani. A szülők és gondozók létfontosságú szerepet játszanak az empátia fejlesztésében, az empátia modellezésével, az aktív
hallgatási gyakorlattal, könyvek olvasásával, a perspektívaváltás ösztönzésével és pozitív kapcsolatok kialakításával. Az empátia nevelésével a gyerekek olyan készségeket és tulajdonságokat fejleszthetnek ki, amelyekre szükségük van egy kielégítő és sikeres élet kialakításához.
Ebben is segítségetekre lehet a FEELZ kártyajáték, hiszen az egyes szituációk feltárásával, a szereplők motivációjának, érzéseinek átbeszélésével fejlesztjük a gyerekek empatikus készségét.
Jó játékot, jó beszélgetést, jó érzelmi kalandozást kívánunk nektek!